french-fries-2762014_1920

DE-Ficit: A gyorséttermi kultúra kialakulása és azok következményei

Mark Bittman szerint az étkezés a következőképpen változott Amerikában: 100 évvel ezelőtt, mindenki helyi-evő volt, ami azt jelentette, hogy kizárólag helyben készült ételeket fogyasztottak. Az ételek több irányba való forgalmazása nem létezett. A családokban általában volt egy kijelölt személy, aki főzött, ez általában az édesanya vagy nagymama volt, akik maguk vásároltak be a helyi piacokon, közvetlenül a termelőktől. Még nem léteztek rágcsálnivalók sem és mindenki a saját hagyományai által megszokott ételt fogyasztott, a receptek átszálltak egyik generációról a másikra. Akkoriban az evés nem kapcsolódott szorosan a marketinghez, vagy a nemzetközi márkákhoz. Fontos megjegyezni, hogy akkoriban az ételeket kevés, de minőségi alapanyagokból készítették, nem léteztek a mára elterjedtté vált különböző adalékanyagok. Az 1930-as évektől kezdve azonban az útrendszerek rohamosan fejlődésnek indultak, aminek eredményeként a vasutak szerepét átvették az autók és az élelem egyre többet utazott. Mindezt követően elérkezett az az időszak, amikor a túl sok ennivalót termeltek ahhoz, hogy azt frissen el lehessen fuvarozni, ezért jelentek meg a fagyasztott ételek és a konzervek. Ezeket azok a háziasszonyok vásárolták meg, akik munkájukat kívánták lerövidíteni ezáltal. Éppen ezek miatt, nagyon kevesen jutottak hozzá rendszeresen friss zöldségekhez.

burger-827309_1920

1950 és 2000 között a népesség megkétszereződött, a húsfogyasztás pedig ötszörösére nőtt. A hatalmas húsfogyasztásnak köszönhetően alakult ki a gyorsétterem is. Továbbra is az otthon való étkezés volt a megszokott, azonban az ételek minősége rohamosan romlott. Kevesebb volt a házilag készített és több volt a boltban megvásárolt konzerv. Továbbá a cukor is egyre jobban jelen volt a háztartásokban jégkrémek és édes kekszek formájában. Az otthoni étkezés minőségének lecsökkenése miatt lett közkedvelt a gyorséttermekben készített fűszeres étel.

Az 1970-es évek felé az emberek kezdték felismerni, hogy a helyben termesztett termékek mégis jobbak, a biogazdálkodás előtérbe került. Az étteremben való étkezés kezdett gyakoribbá válni. Az élelmiszer gyártás iparosodott. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy ebben az időszakban kezdtek el a nők nagy számban munkába állni, aminek következményeképp nem volt idejük főzni, így a háziasszonyok mindig a gyorséttermekhez vagy a mirelit ételekhez nyúltak. A következő évtizedek pedig az éttermek, gyorséttermek, étkezdék terjedésével teltek. A mai világban azonban, a közösségi médián keresztül nagy népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás témája. Blogok, Facebook oldalak tucatja mutatja az egészségesebb élethez való utat. Az internet rengeteg tudást adományozott nekünk, a probléma azonban már az, hogy ki tudjuk-e szűrni a valótlan tényeket, ami könnyen félrevezethet minket. Meg kell érteni azt, hogy az egészséges életmódot is hozzá lehet igazítani a mai felgyorsult életünkhöz.  Mindezek ellenére nem csökkent a gyors éttermek népszerűsége, a túlsúlyos emberek aránya hatalmas méreteket ölt, különösen Amerikában. Az amerikaiaknak az elhízásuk a TB-jük 10%-ába kerül, ami közel 150 millárd dollárt tesz ki évente. Többe, mint a dohányzásuk. Jamie Oliver azt állítja, ez 10 éven belül meg fog duplázódni, tehát 300 milliárd dollárra fog nőni. Tekintve, hogy ezt az egészséges életmóddal meg lehetne előzni, hatalmas összeg.

apple-3117507_1920

Miért választják mégis annyian a gyorséttermeket? A leggyakoribb válasz az, hogy gyors és egyszerűen elérhető. Ami igaz is, hiszen szinte azonnal kézhez kapjuk a rendelt ételt és az elfogyasztása sem tart sok időbe. Dian Dooley kutatásai szerint szervezetünknek akár 3 napba is telhet, hogy szervezetünk lebontsa a 10 perc alatt megevett hamburgert, emellett a hatalmas mennyiségben felhasznált ízfokozók károsítják a szerveinket és elhízáshoz vezetnek.
Az autós kiszolgálóban, még az autóból sem kell kiszállni ahhoz, hogy megkapjuk a rendelésünket. A következő leggyakoribb válasz, az ételek íze miatt. Ezek az ételek többnyire ugyanazt az ízt garantálják minden egyes alkalommal, ezért az emberekben kialakul a bizalom irántuk. Az ár is szerepel a válaszok között, azonban manapság ez egyre kevésbé igaz. Egy napi menü az étteremben és egy gyorséttermi menüára közel azonos. Vannak olyanok, akik a közösség miatt járnak ide, majd berögződik mindennapjaikba. Önmaguktól nem lépnének be egy ilyen étterembe, viszont nem akarnak kimaradni a baráti társalgásokból, az élményekből. A gyakran túlzsúfolt órarendek miatt a diákok ilyenkor tudnak időt szakítani a szociális életre. A válaszadók 20,6%- a pedig még mindig abban a tévhitben él, hogy ezek az ételek táplálóak. Ez jól mutatja, mennyire szükséges a megfelelő tájékoztatás és ebbe bele kellene vonni a gyorséttermeket is, hogy egy egészségesebb világ alakuljon ki. Végül a kitöltők 11,7%-a szórakoztatónak találja ezt a fajta étkezést. Mint látható az idő, a pénz és az íz miatt hajlandóak lemondani az egészségesebb ételekről, életről.  Habár Malthus tanulmánya a népesedés elméletéről, miszerint a Föld népességének gyors növekedése miatt élelmiszerhiány és éhezés lép fel, megdőlt, sőt túl is teljesítette magát az emberiség élelmiszertermelésben, mégis jól rávilágít arra a tényre, hogy a Föld erőforrásai nem végtelenek, a népesedésnek pedig korlátai vannak. Hiába tudjuk ellátni a lakosság túlnyomó részét élelmiszerrel, ha a minőség fontosságát hátrahagytuk a fejlődés során.

 Pogácsás Csilla

Share on LinkedIn0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Facebook0