Zöldenergia befektetés világszerte

A piacok folyamatos bővülése, a technológiai költségek zuhanása és a károsanyag-kibocsájtással szemben támasztott követelmények mindinkább a megújuló energiaforrások elengedhetetlen szerepét erősítik a globális energia-mixben. A megújulókban rejlő lehetőségek kiaknázása céljából napjainkban egyre többen és többen fektetnek be a zöldenergia termelésbe. A Frankfurt School és a UNEP (Az ENSZ Környezetvédelmi Programja) jelentése szerint 2014-ben ezen befektetések értéke – a mintegy 17%-os növekedéssel – közel 270 billió dollárra rúgott, amelyben domináns szerepe volt az szél- és napenergiába való befektetéseknek.

A Fortune gazdasági hetilap által összeállított listán a 100 legnagyobb árbevételű Egyesült Államok-beli vállalat kétharmada, illetve a Fortune 500 közel fele tűzte ki célul a klímabarát energiaforrásokra történő átállást. Ezen vállalatok működtetése és fenntartása rendkívül költséges, így egyre több vállalat, különösen a nagy befolyással rendelkező óriásvállalatok álltak át a tiszta, környezetbarát és költséghatékony zöldenergia fogyasztására. Az alábbi cikkben három közismert cég, a Facebook, az Apple és a Google példájáról olvashattok.

Nagyvilági trendek

Az elmúlt évtizedek során a világ energiapiacán megfigyelhettünk egy rendkívül érdekes mechanizmust, amely nem más, mint a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, vízenergia, biomassza) hasznosításának rendkívül gyors elterjedése. A XX. században még gyerekcipőben járó technológia napjainkra olyan szintre fejlődött, amely számos országban mind a háztartások, mind a döntéshozók gondolkodásmódját képes volt megreformálni. A rohamos technológiai fejlődés, a nem megújuló energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz) kimerülése, illetve a nukleáris energiától való elpártolás, mind hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban egyre többen köteleződnek el a zöldenergia termelés mellett. Annak ellenére, hogy a megújulók (különösen a nap-és szélenergia) ára nagyot zuhant az elmúlt években, a kezdeti beruházási költségek kihívást jelentenek számos országban.

Világszerte több ország is lépéseket tett és tesz a mai napig annak érdekében, hogy megszüntesse a megújulók elterjedésének útjában álló akadályokat, gondoljunk csak Németországra, ahol a 2011-es fukushimai atomkatasztrófa után beszüntettek 7 atomerőmű működését, és egy 100%-ban megújulókon alapuló energiatermelési modellt valósítottak meg. Az ország példáján felbuzdulva és a zöld energia jelentőségét felismerve számos ország állt át az új technológia elterjedésének ösztönzésére. Nem meglepő módon, az Egyesült Államokban is állami támogatásokkal segítik a megújulók elterjedését, aminek hatására számos nagyvállalat, például a mindenki által ismert „óriások”, a Facebook, a Google, illetve az Apple fedezte fel a zöldenergia nyújtotta befektetési lehetőségeket.

 Facebook

Egy éves egyeztetés után a Facebook 2015 nyarán bejelentette, hogy a legutóbbi üzleti megállapodása értelmében 100%-ban megújuló energiával fedezi a legújabb texasi adatközpontja energiaellátását. A Citigroup Energyvel, az Alterra Power Corporationnel és a Starwood Energyvel társulva az internet óriás egy olyan projektet indított el, amely értelmében az említett három szolgáltató által üzemeltetett 200 MW teljesítményű szélerőműben (mely csupán 90 mérföldre található a Facebook fortworth-i központjától) előállított olcsó és környezetbarát szélenergiát vásárolja fel a Facebook texasi adatközpontja energiaellátásához.

A helyszínválasztás elsőre ellentmondásosnak tűnhet sokak számára, ugyanis Texas közismerten az olaj hazája, azt azonban már kevesen tudják, hogy ebben az államban az energiapiac deregulált, ami azt jelenti, hogy a vállalatok szabadon választhatják meg, hogy kitől szerzik be a szükséges energiát, ellenben más államokkal, ahol kénytelenek az állami monopóliummal rendelkező ellátók által termelt energiát hasznosítani.

Az ilyen jellegű adatközpontok, mint a Facebook texasi adatközpontja, ráadásul rendkívül energiaigényesek, és a jövőben egyre nagyobb szükség lesz rájuk a bennük rejlő gazdasági növekedési lehetőségek miatt. A Facebook ezzel a lépésével még inkább hangsúlyozza a környezettudatosságot mint értéket más vállalatok felé, és ösztönözni kíván másokat is arra, hogy hasonló befektetésekkel támogassák a megújulók terjedését.

Apple

A Facebook mellett az Apple is bizonyította, hogy az a bizonyos alma nem esett messze a fájától. A technológiai óriásvállalat környezettudatos szemléletét jól mutatja, hogy 2012 óta az összes adatközpontja energiaellátását 100%-ban, valamint a működéséhez szükséges energiának 87%-át tiszta, megújuló energiával fedezi világszerte. Ugyan az Apple eladásai évről évre nőnek, az egyébként is energia-hatékonyra tervezett termékek szállítása során keletkező CO2 kibocsájtás szintje 2011 óta folyamatosan csökken.

2015 februárjában az Apple bejelentette, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében mintegy 850 millió dollár értékben (közel 238 milliárd Ft-ért) kíván napenergiát vásárolni egy, a Szilikon-völgy északi részén található naperőműtől, amely jelenleg egyértelműen az iparág legnagyobb beruházásának tekinthető. A First Solar tulajdonában lévő létesítmény évi 130 MW elektromos árammal látná el 25 évig a vállalatot.

Az óriás azonban nem csak a saját hazájában, de a tengeren túl is hasonló koncepciót alkalmaz. Az üvegház-kibocsájtást terén élen járó ázsiai országban, Kínában lévő 19 irodáját és 24 Apple üzletet is 40 MW napenergiával üzemeltetnek, melynek köszönhetően előreláthatóan 20 millió tonna szén-dioxid kibocsájtását akadályozhatják meg 2020-ig.

Ez azonban csak a kezdet: további 200 MW beépítését tervezik, amellyel „megtisztíthatják” ellátási láncukat a káros anyag kibocsájtástól, és közel 53 millió kínai háztartás energiaellátását fedezhetnék 1 éven keresztül.

Google

A mindenki által jól ismert Google is felfedezte a megújulókban rejlő lehetőségeket és egyre több „zöld” beruházási projektet indít. A technológiai óriásvállalat működtetése és fenntartása rendkívül energiaigényes, ezért a Google számára is kiemelt fontosságú, hogy megfelelő mennyiségű energiára tegyen szert. Naponta emberek tömegei használják például a Google keresőszolgáltatását, és a keresett tartalmak mintegy elektronikus üzenetként futnak keresztül a Google szervereken. Ez azonban óriási energiamennyiséget igényel, így kulcskérdéssé vált egy olyan megoldás keresése, amellyel ezt az energiaigényt fedezni tudják, ráadásul hosszú távon akár alacsonyabb költségekkel tudnak működni, valamint költségelőnyre tehetnek szert más vállalatokkal szemben. A választ a Google számára is a megújulókba való befektetés jelentette és több területen is jelentős összegekkel járul hozzá a megújuló projektekhez.

Jelenleg a vállalat tevékenységei 37%-át fedezi zöld energiával, és 2025-ig háromszorosára kívánják növelni hasonló jellegű vásárlásaikat. 2015-ig 6 jelentős egyezményt írtak alá különböző energiaellátókkal, közel 2,5 billió dollárral hozzájárulva leginkább a szél-és napenergia hasznosítására irányuló projektekhez.

A Google-nél kiemelten fontos szerepet kap az a szemlélet, miszerint nem csak azért invesztálnak jelentős összegeket az iparágba, hogy a vállalat energiaigényét kielégítse, hanem azért is, hogy a lakosság minél szélesebb rétege juthasson zöld energiához, és tevékenységeik az Apple-höz hasonlóan példaként és ösztönzőként szolgáljanak mások számára, ezzel hangsúlyozva a környezettudatosságot. Ez a szemlélet hatotta át a Google-nek azt a 2015 elején bejelentett döntését is, miszerint további 300 millió dollárral járul hozzá a SolarCity által megvalósított lakossági napenergia projektekhez, amely értelmében további háztartások számára havidíj ellenében szerelik fel a napelemeket a fogyasztók házára az USA 15 államában. Ezáltal egyre több és több háztartás juthat hozzá zöldenergiához és csökkenthetik a villamos energiára költött kiadásaikat.

Ahogy az Apple Kínában, úgy a Google is más kontinensen is érvényesíteni kívánja befektetési ambícióit. Idén ősszel jelentették be legújabb beruházásukat, mégpedig nem is akárhová: egy kenyai szélfarm létesítésébe, amely Afrika legnagyobb szélfarmjának ígérkezik. Az úgynevezett „Lake Turkana Wind Power Project” mintegy 1400 GWh-s teljesítményre lesz majd képes, amivel Kenya energiaszükségletének 15%-át tudná fedezni. A projektet a Vestas, egy globális szélenergia termelő vállalat fogja megvalósítani és fenntartani az első 15 évben. A Vestas 12,5%-os részesedést vállalt eddig a projektben, ez azonban a megállapodás értelmében 2017-től a Google tulajdonát képzi majd, amelynek immár ez lesz a 22. legnagyobb megújulós beruházása.

Hogyan valósulhat mindez meg?

Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy mégis hogyan valósulhatnak meg ilyen nagymértékű beruházások, mit láttak meg ezek az óriás cégek, aminek hatására bevételük jelentős részét a megújulókba kívánják fektetni? És milyen piaci környezet kell mindehhez?

Az első és legfontosabb ok, hogy az elmúlt években a megújuló energia, különösen a nap-és szélenergia ára óriásit zuhant. Az Egyesült Államokban a szélenergia kilowatt óránkénti ára 2008-ban még 7 centbe került, 2015-ben már csupán 3 centbe. A napenergia is hasonló csökkenést mutat, a 2005-ös 15 cent/kWh napjainkra harmadára csökkent, 2015-ben mindössze 5 cent-be kerül a napenergia az USA-ban.

A növekedést ráadásul olyan egyéb tényezők is biztosítják a jövőben, mint például a károsanyag-kibocsájtást csökkentő kormányzati döntések. Amennyiben ez az állami szabályozás megvalósul az Államokban, az jelentős emelkedést eredményezhet a gáz árában, így még inkább megéri majd zöldenergiára váltani.

Sokat számít az is, hogy az USA-ban állami ösztönzők segítik a megújulók terjedését, és érdekeltté teszik a vállalatokat és a fogyasztókat is a váltásban. Ilyen ösztönző az úgynevezett „Production Tax Credit” (PTC) is, amely pénzügyi támogatást (2,3 cent/kWh az első 10 évre) biztosít a szél-és napenergia termelő vállalatoknak is. A PTC hatékonysága nem vitatható, az Egyesült Államok szélenergia termelési költségei 40%-ot zuhantak az elmúlt 3 évben. Bár a PTC 2013 végén lejárt, rövid távon folyamatosan meghosszabbítják, így egyelőre még mindig támogatásban részesülnek az energiatermelők. Egyesek a PTC hosszú távú meghosszabbítását szorgalmazzák, hiszen jelentős stabilitást hozna az ország energiapiaca számára.

 Eközben Magyarországon…

A cikket olvasva elgondolkozhatunk, hogy ha a zöldenergiába való beruházás ilyen előnyökkel járhat, és még az olyan óriásvállalatok, mint a Google, Apple, Facebook is elköteleződött az ügy mellett, akkor Magyarországon miért nem látunk erre irányuló törekvéseket tömegesen? A válasz mögött számos indok húzódik meg, azonban az egyik legfontosabb. hogy hazánkban nem igazán jellemző a megújuló energiaforrások állami támogatása. Szélfarmok létesítésére például már 2006 óta nem adtak ki engedélyt, a legutolsó szélfarm teljesítménye is csupán 32000 háztartás energiaellátását fedezi, amely nem csak világszinten, de még Európában is alacsonynak számít más államokhoz képest. A napenergia termelés ösztönzésére sincs jelentős tervezet jelenleg, ráadásul a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj még inkább csökkenti sokak szemében a megújulók népszerűségét. Egyelőre tehát a jelenlegi paksi atomerőmű, a jövőbeli Paks II által termelt nukleáris energiából, valamint fosszilis energiahordozókból nyert energiával fedezzük majd a magyar lakosság energiaigényét.

 Szarvas Nikolett