DE-ficit: Középpontban a bitcoin és a blokklánc-technológia

Középpontban a bitcoin és a blokklánc-technológia

2017 a kriptovaluták éve volt. Vitathatatlan, hogy az elmúlt évben történt robbanás a legelső virtuális pénz, a bitcoin értékében volt, aminek hatására a kriptovaluta fogalma visszafordíthatatlanul bekerült a köztudatba. A korábban csupán szűkebb körökben ismert kriptopénzek világszerte ismertté váltak.

A bitcoint gyakran „digitális aranyként” emlegetik. 2017 szeptemberében a kriptopénz piaci kapitalizációja (beleértve többszáz más virtuális valutát is) közelített a 144 milliárd dollárhoz. A kriptopénzeket körül ölelő figyelem nem hiábavaló. A mögötte álló rendszer már-már ijesztően egyszerű és zseniális egyszerre. Ezt a rendszert blokklánc technológiának nevezik. A blokklánc technológiában rejlő potenciál széleskörökben elismert, és még a kripto- szkeptikusok egyrésze is egyetért abban, hogy magát a technológiát érdemes közelebbről megvizsgálni, mielőtt egyértelmű nemet mondanánk rá.

A technológia ismertetése előtt azonban, fontos a kriptovaluták és nyomtatott valuták közötti alapvető különbségeket megjegyezni.

Egy rövid fejlődési háttér: Az első kriptovaluta, amely a piacra került a ma már sokat hallott bitcoin. Megjelenésekor már sok éve dolgoztak a kriptovaluták létrehozásán, azonban ez volt az első, amely a piacra jutást is megélte. A Bitcoin protokoll megalkotójának személyét máig homály fedi. Egy magát Satoshi Nakamotónak nevező illetőhöz vagy csoporthoz kötődik, akit/akiket a mai napig nem sikerült azonosítani, valószínűsíthetően azért, mert ez csupán egy jól megválasztott álnév. 2009-ben elérkezett az idő, amikor a Bitcoin szoftvert a nyilvánosság számára is elérhetővé tették, és megkezdődhetett a bitcoinbányászat (az ún. mining). A bányászat lényegében az a folyamat, amely során újabb és újabb bitcoinegységeket hoznak létre.

1_TKs780EbWQBbeyfclRcGBQ

 

Röviden a kriptovalutáról:

A valutát a kormány által kibocsátott törvényes fizetőeszközzel lehet megvásárolni, de ezt követően független a kormány és a bankok irányításáról. A nyomtatott pénzzel ellentétben a kriptovalutáknak nincsen fizikai megfelelőjük, kizárólag digitálisan kereskedhetők és tárolhatók. A forgalomban lévő kriptopénzek mennyiségét nem egy központi bank határozza meg, a kormánytól függetlenül hoznak létre újabb és újabb egységeket.

A bitcoin árfolyama 2017. április és 2018. március között:

chart

2017 decemberében a Bitcoin ára megközelítette a $20000 lélektani határt, amelyet végül a korábbi várakozások ellenére nem ért el. A decemberi magaslatokat bár nem közelítette meg újra, többször volt $15000 felett az értéke. Az ábráról leolvasható, hogy 2018 januárjától a korábbiakhoz képest többször is jelentősen zuhant a kriptovaluta értéke. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy bár több vállalat is bejelentette a Bitcoin-nal való kereskedésben való részvételt (amely a befektetési hajlamot, s így értéknövekedést eredményezett), számos ország vezetett be korlátozásokat, vagy szabályozásokat a kriptovalutákkal való kereskedés területén. A visszaesés így nem meglepő, hiszen éppen a kriptovaluták kormányoktól való függetlenségét csorbították így meg, amely a befektetők által az egyik legfontosabb tulajdonságának tekinthető. Sokak szerint a bankoktól, kormányoktól való függetlenség jelenti a kriptovaluták igazi potenciálját.

Miért más tehát a kriptovaluta?

Elsőre talán azért okozhat nehézséget a kriptovaluták működésének és a mögöttük álló logikának a megértése, mert nem sok köze van a hagyományos pénznyomásos rendszerhez. Az egyik leginkább vitatott aspektusa éppen ebből ered, hogy kinek kellene ellenőriznie a rendszert, hiszen jelenleg többnyire kormányi felügyelet nélkül, független valutaként működik. A kriptopénzeket gyakran hasonlítják az aranyhoz, tekintve, hogy mindkettőnek megvan az a tulajdonsága, hogy csak meghatározott, véges mennyiség áll rendelkezésre belőle. Az egyszerre forgalomban lévő Bitcoin mennyisége például 21 millió egységben van limitálva, amelynek egészét, számítások szerint, 2140-re bányásszák ki.

A kérdés tehát az, mi haszna származna a gazdaságnak és a társadalomnak a blokklánc technológiából és a kriptovalutákból?

 bitcoin-1

Mit ígér a blokklánc technológia?

A közelmúltban több jelentős bevétellel rendelkező vállalat is nyíltan felvállalta, hogy igenis részt vesznek a kriptovaluta bányászatban, vagy az azzal való kereskedésében. Ezek közé a nagy nevek közé tartozik a Michrosoft, amely lehetővé tette fogyasztói számára a bicoin-nal történő fizetést, bizonyos szolgáltatásai esetében. Az IBM pedig bejelentette a blokklánc technológiára specializált osztályának való létrehozását. Ezek a lépések persze növelték a kriptovaluták iránti bizalmat, ami további növekedést generált a kriptovaluták árában.

 24-values-of-blockchain

Csökkentett költségek és egyszerűség:

A blockchain rendszeren keresztül történő pénzügyi tranzakciók során megspórolhatjuk azokat a kezelési költségeket, amelyeket például a bankok felszámolnak. Vállalatok esetében ez jelentős költségtakarékossági lehetőséget jelent. Nem csak a költségek, de a szükséges adatrögzítés és nyilvántartás vezetés is egyetlen lépésbe sűrűsödik össze.

Átláthatóság, nyomonkövethetőség:

A technológiát pártolók szerint a rendszer egyik legnagyobb előnyét a pénzügyi tranzakciók ellenőrizetősége jelenti. Maga a tranzakció ugyanis publikussá válik, csupán a tranzakcióban résztvevők személye marad privát. A blokklánc technológiának köszönhetően a pénzügyi tranzakciók nem egy központi gépen, hanem az összes, a hálózathoz kapcsolódott számítógépen tárolódnak el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy hekker hiába manipulálja az adatokat egy számítógépen, mert bármely más számítógépről elérhetőek lesznek a valódi adatok. Elméletben megoldható az adatok átírása, a gyakorlatban azonban hatalmas mértékű számítógépes kapacitást igényel, a legapróbb adat átírása esetében is.

Fokozott biztonság:

A hálózaton elosztott adattárolás révén a blokklánc megszünteti a központilag ellenőrzött adattárolás kockázatait.

 

A kriptovaluta őrület hatásai a gazdaság más szektoraiban

A kriptovaluta őrület a videokártyák piacát teljes mértékben felbolygatta, annak köszönhetően, hogy a bányászathoz iszonyatosan erős videokártyák szükségesek. Ez a rövidtávon bekövetkezett kereslet növekedés az árak elrugaszkodásához és a kínálat drasztikus visszaeséséhez vezetett. A műszaki boltok polcai többször várták üresen a kriptobányászattól független, szórakozási célokkal videókártyát vásárolni kívánó fogyasztókat. Ha mégis sikerült vásárolniuk, azt csupán a korábbi piaci ár többszöröséért tehették meg. Az őrület győztesei a műszaki áruházak, amelyek jelentősen magasabb áron tudtak továbbadni videókártya készleteiken, míg vesztesei a bosszankodó fogyasztók, akiknek vagy megkellett fizetniük ezt az árat, vagy nem jutottak új videókártyához. Egy másik példa arra, hogy milyen váratlan lehetőségeket kínál a kripto láz, jól példázza egy jeges teát forgalmazó cég esete. A Long Blockchain-re átnevezett vállalat árfolyamát csupán az meghatszorozta, hogy a nevébe felvették a block chain elnevezést, amely a blokklánc-technológiára utal. Ez a marketing lépés, bár szélesközben használatos a cégek körében, normális piaci körülmények között ritkán képes ekkora hatást gyakorolni egy vállalat bevételére. Talán az egyik legfontosabb terület, amelynek hatásait leginkább hosszú távon tapasztalhatjuk meg, az az energiafogyasztás megugrása. A kriptobányászatnak hatalmas energia szükségletei vannak, hiszen a videókártyák hűtéséhez óriási ventilátorokat használnak. Kérdés tehát, mennyire fenntartható ez?

Összefoglalás

A kriptobányászat jelenleg jelentősen spekuláns befektetésnek bizonyul, rövid távon hatalmas kilengések jellemzik, amelyeknek mértéke még a bányászok és befektetők által alkalmazott legnépszerűbb mutatók számára is megjósolhatatlanok. Olvashatunk olyan emberekről, akik eladták házaikat, értékeiket, hogy azt a gyors meggazdagodás reményében a jelenleg legértékesebb kriptovalutába, bitcoinba fektessék. Ezzel kapcsolatban több szakértő is jelezte aggodalmát, miszerint egy ilyen mértékben spekulatív befektetés során, akár teljes vagyonukat is elveszíthetik, aminek akár súlyosabb következményei lehetnek a gazdaság egészét tekintve is. Nem kérdés, hogy a hirtelen jött őrület, amelynek során sokan milliomossá váltak másokat is arra bíztat, hogy próbáljanak szerencsét. A virtuális pénzek mögött álló elképzelés szakmailag is megállja a helyét, így csábító, a jövő befektetésének titulált szerepbe került.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kriptovalutába való befektetés kockázatait sem. Csupán a közelmúlt kedvező alakulásai alapján drasztikus döntéseket hozni, amelyek következményeinek kezelésére, egy esetleges negatív kimenetel esetén, nem állunk készen, nem ajánlatott.

Nagy Angelika

Read More

DE-ficit: Megújuló óriások

Zöldenergia befektetés világszerte

A piacok folyamatos bővülése, a technológiai költségek zuhanása és a károsanyag-kibocsájtással szemben támasztott követelmények mindinkább a megújuló energiaforrások elengedhetetlen szerepét erősítik a globális energia-mixben. A megújulókban rejlő lehetőségek kiaknázása céljából napjainkban egyre többen és többen fektetnek be a zöldenergia termelésbe. A Frankfurt School és a UNEP (Az ENSZ Környezetvédelmi Programja) jelentése szerint 2014-ben ezen befektetések értéke – a mintegy 17%-os növekedéssel – közel 270 billió dollárra rúgott, amelyben domináns szerepe volt az szél- és napenergiába való befektetéseknek.

A Fortune gazdasági hetilap által összeállított listán a 100 legnagyobb árbevételű Egyesült Államok-beli vállalat kétharmada, illetve a Fortune 500 közel fele tűzte ki célul a klímabarát energiaforrásokra történő átállást. Ezen vállalatok működtetése és fenntartása rendkívül költséges, így egyre több vállalat, különösen a nagy befolyással rendelkező óriásvállalatok álltak át a tiszta, környezetbarát és költséghatékony zöldenergia fogyasztására. Az alábbi cikkben három közismert cég, a Facebook, az Apple és a Google példájáról olvashattok.

(tovább…)

Read More

DE-ficit: A 21. században is Európa színpadán

Görögországot az európai kultúra bölcsőjeként tartjuk számon, hiszen ókori történelme, irodalma, filozófiája, tudománya máig meghatározó szereppel bír. Odüsszeusz hazája az utóbbi években ismét Európa történetének főszereplőjévé vált, ám nem éppen pozitív hősként. Sokkal többet emlegetjük a gazdasági válság, csőd, pénzügyi mentőcsomagok kapcsán. A következő cikkben a görög válság kialakulásának okait, az eddig megvalósult és elképzelhető megoldásait, azok következményeit szeretném bemutatni.

(tovább…)

Read More

[DE-ficit] – A kőolajár-változások nyomában

A DE-ficit mostani írásában Nagy Z. Dávid a kőolaj árváltozásairól ír, és hogy milyen jelentősebb tényezők befolyásolják a modern gazdaság alapvető energiaforrásának világpiaci árát.

kép1A téma aktualitását a közelmúlt világpiaci történései adják. 2014-ben az addig 105 $ körüli, 2011 óta viszonylag stabilnak mondható hordónkénti kőolajárak az év végére 60 $ -ra estek, jelenleg 40 $ körül mozognak, és egyes piaci elemzők szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben akár 20 $-ra is csökkennek. Vajon mi áll az árváltozások hátterében, és hogyan hathatnak majd mindennapjainkra? A továbbiakban ezekre a kérdésekre próbálok válaszokat találni.

A kőolaj a modern gazdaság alapvető energiaforrása. A fosszilis, ún. nem megújuló energiahordozók közé tartozik. Ezen azt értjük, hogy keletkezése emberi léptékkel mérve rendkívül lassú folyamat, továbbá kitermelésének, felhasználásának üteme jóval meghaladja képződésének dinamikáját. A klasszikus kőolajcsapdákban ugyanis megfelelő körülmények között 1-2 millió év alatt jön létre kiaknázható szénhidrogén-mező az elhalt élőlények maradványaiból, míg a jelenleg ismert készletek változatlan felhasználás mellett még csupán 50-60 évig lesznek elegendőek.

(tovább…)

Read More

[DE-ficit] – Kína a XXI. század gyarmatosítója

A DE-ficit mostani írásában Biró Flóra Panna bemutatja Kína és Latin-Amerika országainak egyre szorosabbá váló gazdasági kapcsolatait.


A feltörekvő ázsiai ország növekvő világgazdasági pozíciójáról sokat lehet hallani. A világszintű befolyásának növelése mögött komoly stratégiai tervezés áll. Gyakori téma USA és Kína viszonya, vagy esetleg az Afrikában történő befektetések. Van viszont egy ritkábban említett, de fontos része ezeknek a terveknek. Amennyiben teljes képet szeretnénk kapni Kína törekvéseiről, úgy nem szabad megfeledkeznünk Latin-Amerikáról. A gyorsan fejlődő ázsiai országok után ez az a térség, ahol a legmagasabb gazdasági fejlődést figyelhetjük meg. A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai köztársaság) országok egyikét itt találjuk, sőt talán nem is annyira távoli jövőben két tagország is ezt a földrészt fogja képviselni. A továbbiakban néhány jelentős tényt osztok meg Kína és Latin-Amerika kapcsolatáról, azaz egy formálódó nagyhatalomról.

(tovább…)

Read More