Középpontban a bitcoin és a blokklánc-technológia
2017 a kriptovaluták éve volt. Vitathatatlan, hogy az elmúlt évben történt robbanás a legelső virtuális pénz, a bitcoin értékében volt, aminek hatására a kriptovaluta fogalma visszafordíthatatlanul bekerült a köztudatba. A korábban csupán szűkebb körökben ismert kriptopénzek világszerte ismertté váltak.
A bitcoint gyakran „digitális aranyként” emlegetik. 2017 szeptemberében a kriptopénz piaci kapitalizációja (beleértve többszáz más virtuális valutát is) közelített a 144 milliárd dollárhoz. A kriptopénzeket körül ölelő figyelem nem hiábavaló. A mögötte álló rendszer már-már ijesztően egyszerű és zseniális egyszerre. Ezt a rendszert blokklánc technológiának nevezik. A blokklánc technológiában rejlő potenciál széleskörökben elismert, és még a kripto- szkeptikusok egyrésze is egyetért abban, hogy magát a technológiát érdemes közelebbről megvizsgálni, mielőtt egyértelmű nemet mondanánk rá.
A technológia ismertetése előtt azonban, fontos a kriptovaluták és nyomtatott valuták közötti alapvető különbségeket megjegyezni.
Egy rövid fejlődési háttér: Az első kriptovaluta, amely a piacra került a ma már sokat hallott bitcoin. Megjelenésekor már sok éve dolgoztak a kriptovaluták létrehozásán, azonban ez volt az első, amely a piacra jutást is megélte. A Bitcoin protokoll megalkotójának személyét máig homály fedi. Egy magát Satoshi Nakamotónak nevező illetőhöz vagy csoporthoz kötődik, akit/akiket a mai napig nem sikerült azonosítani, valószínűsíthetően azért, mert ez csupán egy jól megválasztott álnév. 2009-ben elérkezett az idő, amikor a Bitcoin szoftvert a nyilvánosság számára is elérhetővé tették, és megkezdődhetett a bitcoinbányászat (az ún. mining). A bányászat lényegében az a folyamat, amely során újabb és újabb bitcoinegységeket hoznak létre.
Röviden a kriptovalutáról:
A valutát a kormány által kibocsátott törvényes fizetőeszközzel lehet megvásárolni, de ezt követően független a kormány és a bankok irányításáról. A nyomtatott pénzzel ellentétben a kriptovalutáknak nincsen fizikai megfelelőjük, kizárólag digitálisan kereskedhetők és tárolhatók. A forgalomban lévő kriptopénzek mennyiségét nem egy központi bank határozza meg, a kormánytól függetlenül hoznak létre újabb és újabb egységeket.
A bitcoin árfolyama 2017. április és 2018. március között:
2017 decemberében a Bitcoin ára megközelítette a $20000 lélektani határt, amelyet végül a korábbi várakozások ellenére nem ért el. A decemberi magaslatokat bár nem közelítette meg újra, többször volt $15000 felett az értéke. Az ábráról leolvasható, hogy 2018 januárjától a korábbiakhoz képest többször is jelentősen zuhant a kriptovaluta értéke. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy bár több vállalat is bejelentette a Bitcoin-nal való kereskedésben való részvételt (amely a befektetési hajlamot, s így értéknövekedést eredményezett), számos ország vezetett be korlátozásokat, vagy szabályozásokat a kriptovalutákkal való kereskedés területén. A visszaesés így nem meglepő, hiszen éppen a kriptovaluták kormányoktól való függetlenségét csorbították így meg, amely a befektetők által az egyik legfontosabb tulajdonságának tekinthető. Sokak szerint a bankoktól, kormányoktól való függetlenség jelenti a kriptovaluták igazi potenciálját.
Miért más tehát a kriptovaluta?
Elsőre talán azért okozhat nehézséget a kriptovaluták működésének és a mögöttük álló logikának a megértése, mert nem sok köze van a hagyományos pénznyomásos rendszerhez. Az egyik leginkább vitatott aspektusa éppen ebből ered, hogy kinek kellene ellenőriznie a rendszert, hiszen jelenleg többnyire kormányi felügyelet nélkül, független valutaként működik. A kriptopénzeket gyakran hasonlítják az aranyhoz, tekintve, hogy mindkettőnek megvan az a tulajdonsága, hogy csak meghatározott, véges mennyiség áll rendelkezésre belőle. Az egyszerre forgalomban lévő Bitcoin mennyisége például 21 millió egységben van limitálva, amelynek egészét, számítások szerint, 2140-re bányásszák ki.
A kérdés tehát az, mi haszna származna a gazdaságnak és a társadalomnak a blokklánc technológiából és a kriptovalutákból?
Mit ígér a blokklánc technológia?
A közelmúltban több jelentős bevétellel rendelkező vállalat is nyíltan felvállalta, hogy igenis részt vesznek a kriptovaluta bányászatban, vagy az azzal való kereskedésében. Ezek közé a nagy nevek közé tartozik a Michrosoft, amely lehetővé tette fogyasztói számára a bicoin-nal történő fizetést, bizonyos szolgáltatásai esetében. Az IBM pedig bejelentette a blokklánc technológiára specializált osztályának való létrehozását. Ezek a lépések persze növelték a kriptovaluták iránti bizalmat, ami további növekedést generált a kriptovaluták árában.
Csökkentett költségek és egyszerűség:
A blockchain rendszeren keresztül történő pénzügyi tranzakciók során megspórolhatjuk azokat a kezelési költségeket, amelyeket például a bankok felszámolnak. Vállalatok esetében ez jelentős költségtakarékossági lehetőséget jelent. Nem csak a költségek, de a szükséges adatrögzítés és nyilvántartás vezetés is egyetlen lépésbe sűrűsödik össze.
Átláthatóság, nyomonkövethetőség:
A technológiát pártolók szerint a rendszer egyik legnagyobb előnyét a pénzügyi tranzakciók ellenőrizetősége jelenti. Maga a tranzakció ugyanis publikussá válik, csupán a tranzakcióban résztvevők személye marad privát. A blokklánc technológiának köszönhetően a pénzügyi tranzakciók nem egy központi gépen, hanem az összes, a hálózathoz kapcsolódott számítógépen tárolódnak el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy hekker hiába manipulálja az adatokat egy számítógépen, mert bármely más számítógépről elérhetőek lesznek a valódi adatok. Elméletben megoldható az adatok átírása, a gyakorlatban azonban hatalmas mértékű számítógépes kapacitást igényel, a legapróbb adat átírása esetében is.
Fokozott biztonság:
A hálózaton elosztott adattárolás révén a blokklánc megszünteti a központilag ellenőrzött adattárolás kockázatait.
A kriptovaluta őrület hatásai a gazdaság más szektoraiban
A kriptovaluta őrület a videokártyák piacát teljes mértékben felbolygatta, annak köszönhetően, hogy a bányászathoz iszonyatosan erős videokártyák szükségesek. Ez a rövidtávon bekövetkezett kereslet növekedés az árak elrugaszkodásához és a kínálat drasztikus visszaeséséhez vezetett. A műszaki boltok polcai többször várták üresen a kriptobányászattól független, szórakozási célokkal videókártyát vásárolni kívánó fogyasztókat. Ha mégis sikerült vásárolniuk, azt csupán a korábbi piaci ár többszöröséért tehették meg. Az őrület győztesei a műszaki áruházak, amelyek jelentősen magasabb áron tudtak továbbadni videókártya készleteiken, míg vesztesei a bosszankodó fogyasztók, akiknek vagy megkellett fizetniük ezt az árat, vagy nem jutottak új videókártyához. Egy másik példa arra, hogy milyen váratlan lehetőségeket kínál a kripto láz, jól példázza egy jeges teát forgalmazó cég esete. A Long Blockchain-re átnevezett vállalat árfolyamát csupán az meghatszorozta, hogy a nevébe felvették a block chain elnevezést, amely a blokklánc-technológiára utal. Ez a marketing lépés, bár szélesközben használatos a cégek körében, normális piaci körülmények között ritkán képes ekkora hatást gyakorolni egy vállalat bevételére. Talán az egyik legfontosabb terület, amelynek hatásait leginkább hosszú távon tapasztalhatjuk meg, az az energiafogyasztás megugrása. A kriptobányászatnak hatalmas energia szükségletei vannak, hiszen a videókártyák hűtéséhez óriási ventilátorokat használnak. Kérdés tehát, mennyire fenntartható ez?
Összefoglalás
A kriptobányászat jelenleg jelentősen spekuláns befektetésnek bizonyul, rövid távon hatalmas kilengések jellemzik, amelyeknek mértéke még a bányászok és befektetők által alkalmazott legnépszerűbb mutatók számára is megjósolhatatlanok. Olvashatunk olyan emberekről, akik eladták házaikat, értékeiket, hogy azt a gyors meggazdagodás reményében a jelenleg legértékesebb kriptovalutába, bitcoinba fektessék. Ezzel kapcsolatban több szakértő is jelezte aggodalmát, miszerint egy ilyen mértékben spekulatív befektetés során, akár teljes vagyonukat is elveszíthetik, aminek akár súlyosabb következményei lehetnek a gazdaság egészét tekintve is. Nem kérdés, hogy a hirtelen jött őrület, amelynek során sokan milliomossá váltak másokat is arra bíztat, hogy próbáljanak szerencsét. A virtuális pénzek mögött álló elképzelés szakmailag is megállja a helyét, így csábító, a jövő befektetésének titulált szerepbe került.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kriptovalutába való befektetés kockázatait sem. Csupán a közelmúlt kedvező alakulásai alapján drasztikus döntéseket hozni, amelyek következményeinek kezelésére, egy esetleges negatív kimenetel esetén, nem állunk készen, nem ajánlatott.
Nagy Angelika
